Hírek

Madártávlat - Mire és hol költünk a legtöbbet, ha utazunk?

2019. aug. 06. | #Assist-Trend Kft.

Friss, ropogós az a statisztikai adatsor, ami a magyarországi turizmus 2018. évi alakulását elemzi, s amelyet a KSH jegyez.  Az anyagból két témát érdemes jobban boncolgatni, a „MIRE költ a turista”kérdéskört és a „HOL teszi ezt” témát.

Nézzük is akkor alaposabban, még ha a megszokott „madártávlati” elemzésnél hosszabb is az ehavi tudástár:

1. Folytatódik a korábbi évek tendenciája: tavaly a magyarok utazásainak száma, valamint a külföldről hazánkba irányuló forgalom is tovább nőtt. A  magyarok 2018-ban az előző évihez hasonló számban, de hosszabb utazásokat tettek belföldön. A többnapos belföldi utazások száma 14,4 millió volt, az eltöltött napok száma 4,1 százalékkal 60,3 millióra nőtt. A lakosság több mint fele vett részt belföldi többnapos utazáson, ez minden korábbi adatot meghalad.

(csak az érdekesség kedvéért egy kis kitekintés: A magyar lakosság 2018-ban az előző évit 12 százalékkal túlszárnyalva 23 millió külföldi utazást tett. Az eltöltött idő 8,7 százalékkal 62 millió napra nőtt. A többnapos utazások legkedveltebb célpontjai a szomszédos országok, valamint Németország, Csehország, Olaszország és Görögország voltak.)

A külföldi beutazások száma is folyamatosan nő. Tavaly az előző évhez mérten 4,9 százalékkal több, 58 millió utazást tettek Magyarországra külföldiek. A tartózkodási idő szintén nőtt 4,5 százalékkal, az átlagos tartózkodási idő 2,3 nap körül ingadozik.

• Az utazások számának növekedése együtt járt az utazási kiadások bővülésével. A magyar lakosság 347 milliárd forintot fordított belföldi, többnapos, turisztikai célú utakra, ami folyó áron 5,7 százalékos emelkedés 2017-hez képest. Külföldön pedig 888 milliárd forintot költöttek el tavaly a magyarok, 8,7 százalékkal többet, mint 2017-ben.
•  A több napra Magyarországra látogató külföldiek kiadásai 13 százalékkal nőttek, és elérték a 2067 milliárd forintot. A külföldiek magyarországi kiadásainak 55 százaléka (1144 milliárd forint) a szabadidős és az egészségmegőrzést célzó utazásokhoz kapcsolódott. Ezen belül a legnagyobb súlya a városnézésnek és a körutazásnak volt, amire 2018-ban 657 milliárd forintot költöttek az utazók, ezen célú kiadásaik összege számottevően, 26 százalékkal nőtt.

A legnagyobb összeget, 234 milliárd forintot az Ausztriából érkezők adták ki, elsősorban termékekre, másrészt szolgáltatásokra, többek között fogászati és gyógykezelésekre. A németek 223 milliárd, a Romániából, az Egyesült Államokból és a Szlovákiából érkezők 172 milliárd, 163 milliárd, illetve 129 milliárd, az Egyesült Királyságból hazánkba utazók 109 milliárd forintot költöttek.

A költés mellett fontos még a helyszín is, lássuk melyek a legnépszerűbb úti célok ma hazánkban:

• A KSH összesítése szerint a magyarok többnapos belföldi turisztikai célú utazásaik során jellemzően továbbra sem  lépik át a lakóhely régiójának határát. Ez alól kivételt képez a Balaton térsége, ahová az egész országból nagy arányban utaznak.
• 2018-ban a több napra érkező külföldiek kétötöde látogatott el Budapestre és töltött el ott legalább egy éjszakát. A Budapestre tett utazások száma 18%-kal, 7,4 millió látogatásra nőtt az előző évhez képest.

  2018-ban a több napra érkező külföldiek kétötöde látogatott el Budapestre. Fotó: KSH

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák 59%-át a fővárosban, 13%-át a Balatonnál, 10%-át a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióban regisztrálták.

A külföldi vendégforgalomban Budapest a meghatározó, három vendégéjszakából kettőt a fővárosban töltöttek a külföldi vendégek. A budapesti külföldi vendégforgalom 80%-a az I., az V., a VI. és a VII. kerületben koncentrálódott.

• A magyar vendégek az éjszakák közel egyharmadát töltötték a Balaton régióban, a második legkedveltebb régió az előző évhez hasonlóan Észak-Magyarország volt.  

A legnépszerűbb magyar városok toplistája kül-, és belföldi vendégéjszakák alapján, összesen:

1. Budapest (10,383 millió vendégéj)

2. Hévíz (1,135 millió vendégéj)

3. Hajdúszoboszló (988 ezer vendégéj)

4. Bük (744 ezer vendégéj)

5. Balatonfüred (729 ezer vendégéj)

A megoszlás kül-, és belföldi között:

Fotó: KSH

És akkor most jön a legérdekesebb kérdés: tudjuk-e és ha igen hogyan befolyásolni azt, hogy a nálunk lévő turista a lehető legtöbbet költse?

Igen, részben tudjuk. A már „kapun belül” lévő vendégünk esetében költéstípusban a szállás, az étkezés, a wellness, és az egészségmegőrzés szolgáltatások vezetik a sort, ebben a rendben, majd következnek az alapvetően impulzus jelleggel való költések. Ezek nagy részében a professzionális ügykiszolgálás, gyors helpdesk, korrekt információadás mind-mind segíti és gyorsítja az utazási költésre vonatkozó döntést.