Az állam vagy az önkormányzatok nevében közfeladatokat ellátó szervezetek összességét nevezik közigazgatásnak.
A közigazgatás szervei alkalmazzák a jogszabályokat, amelyek meghatározzák, hogy milyen ügytípusban melyik szervezetnek van hatásköre és illetékessége. A közigazgatás lehet centralizált vagy decentralizált attól függően, hogy az ügyintézést mennyire központosítja és vonja saját kezébe az állam. Magyarországon a rendszerváltás után sok ügytípusban az önkormányzati igazgatás kapott szerepet, majd 2010-től a közigazgatási ügyintézés újra centralizálódott, amelynek az indoka az egységes, több ügytípust is egy helyen végző, minőségi sztenderdek alapján működő ügyintézés kialakítása volt. Az egyablakos ügyintézés érdekében hozták létre a kormányablakok hálózatát, aminek célja, hogy mindenki a lakóhelyéhez legközelebb, munkaidőn kívül is elintézhesse a hivatalos ügyeit.
Az első kormányablakok 2011-ben kezdték meg működésüket az első, egységes arculattal rendelkező kormányablakok a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban. Az új kormányablakok megnyitása 2014 februárjától folyamatosan történik. Az állampolgárok a kormányablakokban jelenleg több mint 1500 féle ügykört intézhetnek, kezdeményezhetnek, illetve kaphatnak tájékoztatást az eljárás menetéről. A kormányablakokban intézhető ügykörök felsorolását a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák. Jelenleg a legjellemzőbb ügycsoportok a személyi igazolvánnyal kapcsolatos feladatok, a jármű nyilvántartással és a vezetői engedéllyel kapcsolatos feladatok, a kormányablakok hatáskörébe tartozó, illetve abba nem tartozó ügyekben tájékoztatás nyújtása, továbbá a lakcímigazolvánnyal és a családtámogatással kapcsolatos feladatok.
A kormányablakok hálózatán túl fontos szerepet töltenek be a közigazgatási ügyintézésben az okmányirodák, földhivatalok, NAV- és társadalombiztosítási ügyfélszolgálatok.
A közmű kifejezés egy, a történelem és az ipari, technológiai fejlődés során folyamatosan változó gyűjtőfogalom, amely azoknak a szolgáltatásoknak és létesítményeknek az összessége, amelyek az emberek mindennapi életviteléhez egy adott korban nélkülözhetetlenek. Ezek az idők folyamán fejlődtek, bővültek, így ezek jellege és szolgáltatásuk módja is nagyon változatos.
Hagyományosan közműnek tekintjük a vezetékes szolgáltatásokat, a legősibb ezek közül a víz- és csatornaszolgáltatás. A modern kor technikai fejlődése nyomán alakult ki az áram-, gáz- és távhőszolgáltatás (energiaszolgáltatás). Még vezetékes közműként jelent meg a telefonszolgáltatás, majd a XX. század végén az internetszolgáltatás de ma már mindkettő vezeték nélkül is elérhető, így a esetükben már nem a vezetékes hálózat teszi őket közművé, hanem a szolgáltatás széleskörű használata és nélkülözhetetlensége. Előbb volt vezeték nélküli, majd vált vezetékes szolgáltatássá is a műsorszórás, hiszen a televízió és rádióadásokat először vezeték nélkül, átjátszóállomásokon, később műholdakon keresztül terjesztették, míg a kábeltelevíziók a műsorsugárzást is vezetéken keresztül valósították meg. Mára ezeket a telekommunikációs szolgáltatásokat egymással összekapcsolva, több platformon keresztül érhetik el a felhasználók.
Közszolgáltatásnak minősül a közösségi közlekedés (erről külön szócikkben írunk) és a szemétszállítás is. A közműszolgáltatásokat végezhetik állami vagy magáncégek, utóbbiak jellemzően az államtól kapott koncessziók alapján. Közös jellemzőjük az ilyen közműszolgáltatóknak a kiterjedt hálózat, a nagy ügyfélszám, ami azt eredményezi, hogy a nagyforgalmú ügyfélszolgálatokat kell fenntartaniuk. Ezek jellege, felépítése, kiszolgálási módja hasonlít a közigazgatási intézményekéhez, az igénybe vevőik jellemzően ugyanolyan ügyintézésnek tekintik mindkettőt.
Az ügyfelek a közszolgáltatók és a közigazgatási intézmények ügyfélszolgálataitól is azt várják, hogy azok hivatali terei legyenek esztétikusak, ergonomikusak, tisztántartásukról folyamatosan gondoskodjanak. A nagyforgalmú ügyfélszolgálatok takarítása, higiéniája ugyanakkor nemcsak az ügyfelek komfortérzetét javítja, hiszen az ezekben megforduló sok ember közegészségügyi kockázatot is jelent. Az ügyfélterek, mosdók, WC-k folyamatos takarítása, valamint a személyi higiénia biztosítása nélkül a kórokozók tárházává válhatnak ezek a létesítmények. Az ügyfélszolgálatok többnyire klasszikus irodai takarítást kívánnak meg, amelynek a padlózaton kívül ki kell terjednie a bútorok, üvegfelületek, ügyfélpultok, mosdók, WC-k rendszeres tisztítására is. Az ügyfelek által használt terek és berendezések esetén az átlagos irodai takarításnál gyakoribbra és intenzívebbre van szükség, illetve olyan eszközök alkalmazására, amelyek hatékonyabban megakadályozzák a szennyeződések bevitelét.
Az Assist-Trend a nagy forgalmú ügyfélszolgálatokon felmerülő minden takarítási és tisztítási folyamathoz a leghatékonyabb tisztítószert és eszközöket kínálja. A személyes higiéniához, az ügyfélterek, mosdók, WC-k takarításához, tisztításához szükséges anyagok és eszközök az Assist-Trend Tudásbázisában megtalálhatók a kategóriarendszer vagy a kereső használatával.
Az Assist-Trend szakértői munkatársai segítenek a szükséges higiéniai terv elkészítésében, a felületeknek, berendezéseknek megfelelő higiéniai eszközök és anyagok kiválasztásában. Tanácsadó kollégánk időpontegyeztetés után személyesen felkeresi Önöket, hogy az igényeknek, feladatoknak leginkább megfelelő takarítási megoldásokat alakítsák ki a leghatékonyabb eszközök és vegyszerek felhasználásával, és segít a személyzet betanításában is.
