Magyarország évezredes fürdőkultúrával büszkélkedhet, köszönhetően a Kárpát-medence kedvező természeti adottságainak. Hazánkban a földkéreg mintegy 10 km-rel vékonyabb a világátlagnál, ennek következtében sokkal kisebb mélységből lehet hővizet nyerni mint a kontinens más pontjain. További szerencsés földrajzi adottság, hogy az említett hővízből bőséges mennyiség áll rendelkezésre. Jelenleg több mint 300 ezer köbméter termálvíz kerül naponta felszínre Magyarországon, melynek jelentős része magas ásványi-anyag tartalmú gyógyvíz.
A mostani fürdők ősei a római kori fürdők voltak. A rómaiak Pannóniát időszámításunk kezdete körül foglalták el. Óbuda - régen a római tartomány fővárosaként számon tartott Aquincum - területén 18 ebből az időből származó fürdőépületeket tártak fel, melyek közt közfürdők, magánfürdők, katonai fürdők is voltak. A római fürdők jellegzetes elemeit - apodyterium (fűtött öltöző), tepidarium (meleg vizes fürdő), caldarium (forró levegőjű és forró vizes fürdő), frigidarium (hideg vizes merülő medence)- sikerült azonosítani a feltárások során.
A XX. században a magyar fürdőélet központja Budapest lett. A természetes módon feltörő termálvizek, magas ásványi-anyag tartalmú gyógyvizek mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a tervszerű fúrással felszínre hozott termálviz-források. Ilyen módon létesült Bükfürdő, Zalakaros és Hajdúszoboszló fürdője is.
A század közepétől már nem csak a gyógyulni vágyók hanem a kikapcsolódást keresők is elkezdték látogatni a fürdőket. A XX. század vége felé a fürdőlátogatás már nem csak előkelő szokás volt, a fürdőzés tömegjelenséggé és mindenki számára elérhetővé vált, a fürdőkben töltött idő lerövidült, a több napos pihenési időtartalomtól az egy napos vagy néhány órás látogatásig akár.
Napjainkban a fürdőkultúra ismét fellendülőben van, köszönhetően a turizmus kiemelt ágazattá válásának. Számos működő strandfürdőt kibővítettek, felújítottak, korszerűsítettek. Számos helyen felújítják a műemlék-fürdőket új, szállodával közvetlen összeköttetésben álló fürdőkomplexumokat, nem csak gyógy-, hanem élményfürdőket és wellness központokat építenek.
A gyógyulás-központú fürdőzés mellett széles körben elterjed a pihenés és élményalapú fürdőzés. Az élményfürdőkben, wellness-központokban a gyógykezelések helyett vagy mellett az élményelemek is szerepet kapnak. Az élményfürdőkre jellemző, hogy számtalan medence található a területükön különböző vízfokokkal és élményelemekkel, sok esetben csúszdákkal, vízforgókkal, szökőkutakkal, különböző masszírozó hatású vízáramokkal. A medencék vízhőfoka magasabb mint egy úszásra készült medencéé, hiszen a cél itt az, hogy a vendégek hosszasan időzzenek az élményelemek közt, pihenve feltöltődve. A medencék és az élményelemek kialakítása eredményeképp minden korcsoport megtalálja a szórakozását vagy éppen a kikapcsolódását a fürdő területén. Az élményfürdők területén sok esetben wellness-központ, vagy szauna-központ is működik esetlegesen közvetlen összeköttetésben a szállodával. A többféle igényt kielégítő komplexumok előnye, hogy az eltöltött vendégéjszakák száma nő, a vendégek hosszú napokat tölthetnek el egy helyen úgy, hogy a komplexum elhagyása nélkül is pihenhetnek, kikapcsolódhatnak, szórakozhatnak.
A Magyar Fürdőszövetség kialakította a fürdők védjegy minősítés- és követelményrendszerét, amely 1-5 csillag besorolás megszerzéséhez határozza meg – az elsősorban tárgyi feltételekre vonatkozó – paramétereket. Emellett néhány értékelési szempont kiterjed a szolgáltatások, választékára, színvonalára és a humán felkészültségi, szakképzettségi követelményekre is.
A Szövetség az alábbi fürdőtípusok számára alkotta meg a minősítési rendszert:
- gyógyfürdő (természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet 1. §.(1) bekezdése szerinti feltételnek együttesen eleget tesznek)
- uszoda (A közfürdők létesítésének és üzemeltetésének feltételeiről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendeletnek megfelel valamint az illetékes ÁNTSZ által vízminőségre minősített uszodalétesítmény, ahol rendelkezésre áll üzemelő uszoda és strandmedence a működést biztosító fedett építményekkel).
- élményfürdő (A közfürdők létesítésének és üzemeltetésének feltételeiről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendeletnek megfelel valamint az illetékes ÁNTSZ által vízminőségre minősített élményfürdő, ahol a rendelkezésre álló üzemelő medencék száma minimálisan 3 darab a működtetést biztosító fedett létesítményekkel).
- strandfürdő (A közfürdők létesítésének és üzemeltetésének feltételeiről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendeletnek valamint a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendeletnek megfelelő fürdőzésre alkalmas - az illetékes ÁNTSZ által vízminőségre minősített – mesterséges vízfelülettel rendelkező fürdőhely, amely úszásra, fürdőzésre alkalmas. Mesterséges strandfürdők esetében legalább két funkciót biztosító medencék rendelkezésre állnak).
- wellness (medical wellness) fürdő (A közfürdők létesítésének és üzemeltetésének feltételeiről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendeletnek megfelelően működik, valamint az illetékes ÁNTSZ által vízminőségre minősített wellness fürdő rendelkezik a működtetést biztosító fedett létesítményekkel). A minősítés tárgyi feltételei elsősorban a fenn említett 37/1996 NM rendeletben megszabottakra vonatkoznak, jelentős eltérés, többletfeltétel meg került meghatározásra. A Magyar Fürdőszövetség honlapjáról (http://www.furdoszovetseg.hu/hirek.php) az egyes fürdőtípusok minősítési szempontrendszerét tartalmazó értékelési táblázat letölthető.