A szolgáltatás keretében végzett mosás során a háztartásban végzett mosási munkafolyamatokon kívül még egyéb műveleteket is el kell végezni.
Átvétel során során a vállalkozó átveszi bizonylat ellenében a szennyes tisztítandó textíliát a megrendelőtől.. Amennyiben a mosást nem a helyszínen végzik, a megrendelőktől átvett tételeket szállítólevél kíséretében a tisztítás helyszínére szállítják ahol tételesen ellenőrzik és regisztrálják a mosandó textiliát. Annak érdekében, hogy a megrendelő a tisztítás végén az általa beadott ruhadarabot kapja vissza, az átvett textíliákat bejelölik a manapság már szinte kizárólagosan alkalmazott gépi jelölőszalagos módon. Közületi textileknél megszokott az ún. emblémajelölés mosásálló festékkel.
Ez a munkafolyamat az üzemi átvétellel és a jelöléssel összekapcsolt művelet. A jelölést végző dolgozó a textíliák gépi mosás technológiai igénye szerint a következő szempontok szerint válogatja a már megjelölt textíliákat:
A mosási minőség szempontjából kedvező a minél pontosabb, több szortimentű válogatás. Az azonos szortimentbe tartozó darabokból a mosógépek technológia szerinti befogadóképességének megfelelő súlyú csomagokat kell készíteni.
A gépi mosás a szolgáltatás alaptevékenysége.
A mosóhatást befolyásoló kémiai és mechanikai hatásokról mosható textil tudásbázis tartalmunknál olvashat részletesebben. A mosóhatást befolyásoló kémiai és mechanikai hatások figyelembevételével és technológiai kísérletek elvégzésével dolgozhatók ki a minőség és a gazdaságosság szempontjából legeredményesebb mosási eljárások. A gépi mosás folyamata több részműveletből áll. A mosás folyamatát és minden paraméterét a technológiai leírás rögzíti. Egy-egy technológiai leírás adott géptípusra és adott szortimentre érvényes.
A mosógép rendszere, felépítése alapvetően befolyásolja a technológiát. Más-más eljárás alkalmazható a fehér és a színes, a természetes és a szintetikus szálas anyagból készült fehérneműkre, és a szennyezettség mértékétől függően ezek a technológiák egyes paramétereikben különböznek egymástól.
A flottaarány (egységnyi száraz ruhasúlyra számított mosófürdő mennyisége, l/kg) a mosás közben érvényesülő mechanikai hatást befolyásoló paraméter.
Alacsony flotta növeli a mechanikai hatást, a magas flottánál a sulykolóhatás csökken. Az egyedi mosógépeknél az 1:5 flottaarány az optimális a mosási részfolyamatban, ennél magasabb szükséges az áztatásnál, az öblítési folyamatban vagy a mechanikai hatásra érzékeny szintetikus-kevert szálas áru mosási részfolyamatában.
Az előírt flottaarányok betartása a mosási minőség, a szennyeltávolítás és a jó öblítettség szempontjából meghatározó, ezért ennek rendszeres ellenőrzése napi feladata a mosást végző dolgozónak.
Magas hőmérsékleten a textíliák jobban károsodnak, mert a szálak duzzadása is fokozódik, így a mosási folyamat kémiai és mechanikai hatására érzékenyebbé válik. A hőmérséklet növelésével nő a színes áru színkárosodásának veszélye is, egyes (hőérzékeny szintetikus) szálak nagyfokú alak- és méretváltozást szenvednek.
A technológia kialakításánál mindezt, valamint a gazdaságosságot (energiatakarékosság) is figyelembe veszik. A mosási eredmény szempontjából jelentős szerepe van a hőmérséklet flottánkénti változásának. Az előmosásnál vagy áztatásnál fontos, hogy a hőmérséklet a hálózati víz hőmérsékletéről lassan és fokozatosan emelkedjen maximálisan 60 °C-ig. A száraz ruhán lévő szennyeződés hirtelen magas hőmérséklet hatására „beleég” a textíliába. Különösen a fehérje szennyeződésekre jellemző a hőhatásra bekövetkező koaguláció, és ezeknek a kicsapódott fehérjéknek az eltávolítása, kimosása az esetek többségében nem jár sikerrel.
A mosási részfolyamatban az optimális időtartam 8–10 perc, amely a fürdő felmelegítéséhez szükséges idővel hosszabbodhat. A túl hosszú idő gazdaságtalan és a minőség szempontjából is kedvezőtlen. Az öblítési részfolyamatokban az optimális időtartam 3–5 perc.
A mosáshoz ivóvíz tisztaságú víz használható. A mosási részfolyamatokhoz és az első két öblítőfürdőhöz célszerű a lágy (lágyított) víz használata. A korszerű mosószerek kevésbé érzékenyek a víz keménységét okozó sókra mint a szappan, ezért 10 NK° vízkeménység mellett még jó mosási eredmény érhető el. Ennél keményebb vizeket felhasználás előtt lágyítani szükséges, ellenkező esetben nagyobb mosószer-felhasználással és különösen hatásos öblítéssel kell a mosást végezni.
Az öblítési folyamat utolsó két fürdőjéhez érdemes lágyítatlan vizet felhasználni, ez kedvezően befolyásolja a mosott áru fogását.
A technológia rögzíti az adagolandó mosószerek, segédanyagok fajtáját, adagolásának helyét és mennyiségét. A segédanyagok mennyisége kifejezhető %-ban, a száraz ruha súlyára számolva, vagy g/l-ben, ha a mennyiségét a fürdő térfogatára vonatkoztatják.
A számított mennyiségeket súly, ill. térfogat szerint is célszerű megadni azokban a technológiai utasításokban, amelyet a mosógép kezelője alkalmaz. A modern 21. századi technológia elterjedésével a mosógép kezelője már távolról is felügyelheti és vezérelheti online eléréssel a mosást. Adagolásról automata gépeknél a megfelelő adagoló segítségével a technológia szerinti időpontban a programautomatika gondoskodik.
A gazdaságos üzemeltetés és a jó minőség elérése szempontjából is fontos, hogy csak a szükséges mennyiségű mosósegédanyag kerüljön felhasználásra.
Az áztatás túlszennyezett áruknál alkalmazott folyamat. Egyes áruféleségeknél (véres, sáros ruháknál) a jó mosási hatás biztosítására elkerülhetetlen a hideg vizes áztatás, ezt azonban hosszabb ideig álló flottában célszerű végezni.
A gépi mosás folyamatában áztatás helyett általánosságban elterjedt az előmosó fürdő alkalmazása. Az előmosó fürdő feladata az áru tökéletes nedvesítésén kívül a kisebb erővel tapadó pigmentszennyeződések, valamint a fehérjefoltok eltávolítása. Erősen szennyezett árunál, pl. olajos munkaruha, sáros, poros áru, az előmosás után rövid közbenső öblítés javítja a mosási minőséget.
Ez a részfolyamat biztosítja a teljes szennyeltávolítást. Maximális hőmérséklete fehér áru mosásánál 80–90 °C, színes árunál 60 °C. Az alkalmazott fürdőarány 1:5, amely 1:14-es dobleterhelésnél (töltésaránynál) a legkedvezőbb mechanikai hatást biztosítja.
Több, egymás után alkalmazott öblítőfürdő alkalmazását jelenti. Feladata, hogy az előző fürdőből a kötött flottaként visszamaradó mosólében lévő szenynyeződést és mosószermaradványokat felhígítsa és tökéletesen eltávolítsa. A ruhában visszamaradó rész ugyanis a textília elszíneződését, vegyi károsodását és a maradék anyagok bomlása miatt kellemetlen szagát is okozhatja.
Az öblítés ellenőrzése egyszerű pH-méréssel történik. Jó öblítésnél az utolsó öblítő pH-ja nem lehet nagyobb 7-nél. Az öblítőfürdők száma csökkenthető a visszamaradó mosószerek és segédanyagok kémiai „megsemmisítésével”.
Az öblítőfürdők 3–5 min időtartamúak. Az utolsó öblítőfürdőbe adagolhatók a helyi szokásoktól és igényektől függően a különböző appretúraanyagok (fogásjavító keményítő- vagy lágyítószerek, illatosítóanyagok, antisztatizálószerek, optikai fehérítők stb.).
A magas fehérségi fok a megrendelőnek a mosott áruval szembeni igénye. Ez rendszerint külön segédanyag, fehérítőszer adagolásával érhető el vagy egyes esetekben olyan korszerű mosószerek alkalmazásával, amelyek komponensként oxidatív fehérítőszert is tartalmaznak. Az utóbbinál a fehérítés a mosószerrel együtt adagolt fehérítőszer hatására következik be. A mosás közbeni fehérítésre oxidatív fehérítőszert (hidrogénperoxidot vagy nátriumhipokloritot) alkalmaznak. A fehérítőszer fajtájától függ, hogy a mosási folyamat melyik fázisába és milyen mennyiségben adagolják.
Tekintettel a mosandó áruk sokféleségére (fajta, szín, szennyezettség), általános érvényű mosási technológia nem adható meg. Minden esetben az üzemi körülmények és az adottságok figyelembevétele mellett alakítható ki a legmegfelelőbb technológiai eljárás. Általánosságban elmondható, hogy az alábbi halmazokhoz dolgoznak ki elsősorban egyedi technológiát.
A korszerű mosó-csavarógépeken ez a munkafolyamat nem kíván külön berendezést, a hagyományos gépben kimosott áru víztelenítése viszont külön berendezésben, centrifugában történik. A centrifugálás ideje 15–20 min, a géptípustól és a csavarandó árufajtától függően (pl. szintetikus árunál rövidebb). Centrifugálás után az áruban visszamaradó nedvesség légszáraz ruhasúlyra számolva nem lehet több 40–45%-nál, mert az a következő munkaműveleteknél problémát, időtöbbletet és termikus energiát jelent. A kimosott és centrifugált áru további feldolgozása történhet:
segítségével. Ezeket a műveleteket a nedves áru szétválogatása és előkészítése előzi meg.
Az előkészítés során bizonyos mértékű felületi simaságot biztosítanak és a feldolgozás további menetének kedvező formára rakják össze vagy hajtogatják a textíliákat. Az előkészítés nehéz munka, mely kellő gondossággal végezve, alapja a további jó üzemmenetnek. Ma már különböző típusú gépi berendezések (előkészítő, rázógépek) állnak rendelkezésre, melyek nagy teljesítménnyel és jó minőséggel dolgoznak.
A szárítást forgódobos hőlégszárítóban végzik, egyes kényes áruknál esetleg vállfára függesztve, termes szárítóban vagy egyéb korszerű berendezésben (hot box). A szárítás mértékétől függően beszélünk:
A szárítás ideje a gép normál leterhelésénél 15–20 min.
A gép túlterhelésével a szárítási hatásfok az áru tömörödöttsége miatt erősen leromlik, a szárítási idő lényegesen meghosszabbodik, gazdaságossági szempontból tehát ezt minden esetben kerülni kell.
A sima textíliák (ágynemű, asztalnemű) végső megmunkálási módja. A gépi berendezésen a szárítás és a vasalás egy műveletben történik.
A jól kalanderezett áru sima, gyűrődésmentes felületű és légszáraz állapotú, deformációmentes.
A sima, vasalt felület egyik biztosítéka az áru helyes berakása a kalanderadagoló oldalán. Az előre elkészített és kirázott árut fajtánként szétválogatva (lepedő, párnák, terítők stb.) ún. rázóbakokra vagy asztalokra helyezik. Az áru adagolása a kalander vivőszalagjaira mindig kellően kihúzva, kisimítva történik.
A kalanderek termelékenység szempontjából a legjobban igénybevett gépei a mosodának.
A kalanderen áthaladt árut fajtánként meghatározott méretre, formára össze kell hajtogatni. A hajtogatást kézi erővel vagy hajtogatógép segítségével végzik. A hajtogatógépek egyes típusai kereszt-, mások hossz- vagy kereszt- és hosszirányú hajtogatást végeznek.
A hajtogatást a helyi szokásoknak megfelelő, pontos méretre kell készíteni úgy, hogy az áru összerakása és csomagolása esztétikailag is elfogadható legyen. Azonos fajta árut azonos végméretre hajtogatnak. A szépen összehajtogatott darabok élei fedik egymást, a hajtások merőlegesek és a hajtott részek gyűrődésmentesek. A hajtogatásnál a jelölés az összehajtott fehérnemű felső részére, jól látható helyre kerül.
A présvasalás különböző célgépek segítségével történik. Nagy termelékenységgel és jó hatásfokkal működő gépeket konstruáltak a bonyolultabb (férfiing, munkaköpeny) és a sima áru vasalására is. Présvasalógépekre a csavarás után kiválogatott és gondosan előkészített, kirázott, nedves ruha kerülhet. A kalanderhez hasonlóan a vasalás és a szárítás művelete a berendezésben egyidőben zajlik le. A présvasalógépek (ingvasaló, köpenyvasaló) általában több egységből állnak, melyek az áru más-más részeinek vasalását végzik.
A megfelelő vasalási minőséget a nedvesség, a nyomás és a hőmérséklet együttes alkalmazása biztosítja. A gépeken beállított nyomás és hőmérséklet változtatható a vasalandó ruhadarabok tulajdonságának megfelelően.
Kézi vasalást igényelnek a piperemosásra vállalt fehérneműk, valamint a gyermekruhaneműk.
A megmunkált, szekrénykész állapotú ruhaneműt a jelzés alapján vállalási tételekre szétválogatják.. A hiánytalan tételeket egyeztetés után csomagolják.
A megmunkált árut a csomagolóburkolat védi a tárolás és a szállítás közbeni elszenynyeződéstől. A fokozódó igények szükségessé teszik a korszerű csomagolás biztosítását, mely nemcsak a szennyeződéstől védi az árut, hanem annak esztétikai színvonalát is emeli. A csomagolóberendezésekkel, melyek csomagolóanyagként polietilén fóliát alkalmaznak, gyorsan és esztétikusan végezhető csomagolás.
Az egy-egy vállalóhely részére kiszállítandó, csomagolt tételekről szállítóleveleket állítanak ki és gépkocsikon a tiszta, megmunkált árut a megfelelő vállalóhelyre szállítják, ahol a megrendelő felek a vállalási jegy ellenében átvehetik.
A mosás minőségének ellenőrzése szorosan kapcsolódik a mosási folyamathoz és gazdasági szempontból elengedhetetlenül szükséges. A minőség ellenőrzéshez fel kell tárni azokat a helyeket, ahol az ellenőrzés a leghatásosabb és ahol a hiba megállapítása után még kellő időben és helyen a elvégezhető javítás. Nem jó az ellenőrzés akkor, ha csak a hiba regisztrálására terjed ki, de a megelőzést és a korrigálást nem teszi lehetővé.
A rendszeres ellenőrzés alapja, hogy az üzem gépekre és árutípusokra kidolgozott technológiákkal rendelkezzen. Ennek betartását kell időről-időre ellenőrizni. Időszakos vagy szúrópróbaszerű ellenőrzésre kerülhet sor pl. új technológia vagy gép beállításakor, amelynek gyakoriságát és alkalomszerűségét attól függően választják meg, hogy milyen nehézségeket vagy problémákat kell ezzel kapcsolatban megoldani. Ennek feltétele, hogy az új technológia bevezetésének nehézségeit és helyi problémáit az ellenőrzést végző jól ismerje.
Az üzemi ellenőrzéshez tartozik a mosandó ruha tárolásának, válogatásának, az ellenőrző műszerek működésének, a mosófürdők elkészítésének, a mosási technológia betartásának a helyszíni vizsgálata.
Ugyancsak fontos a mosás utáni árukezelésnek és kikészítésnek a víztelenítés módjának és idejének, a vasalás, kalanderezés hőmérsékletének és minőségének ellenőrzése is. Ezek helytelen végzése megsemmisítheti a jól végzett mosás eredményét.
A laboratóriumban azok az ellenőrző mérések végezhetők el, amelyek a technológiai folyamatból vett mintákon mérhetőek. Ilyenek a kontrollcsíkvizsgálat és a mosófürdők vizsgálata.
Teljes körű ellenőrzést az üzemi és laboratóriumi vizsgálat együtt biztosít. Az ellenőrzés helyének és idejének megválasztásához az alapvető szaktudáson túl rendelkezni kell az üzem technológiájának – bizonyos mértékig szakembergárdájának – ismeretével, valamint az ellenőrzéshez szükséges objektív és szubjektív mérőmódszerekkel.
