Mi a textil?

A textilművesség körébe tartoznak mind azok a munkák, amelyek fonalas, szálas anyagokat szövetté dolgoznak fel. A textil a szálak keresztezésével vagy összehurkolásával jön létre.

A textilgyártást már a régi korban is ismerték. A szövet alapanyaga a gyapjú, hernyóselyem és a növényi eredetű pamut és len volt. Ma textilgyártás előállítási módja, az alapanyaga és a minősége sokban megváltozott.

Ma már a mesterséges anyagokból is állítanak elő textileket, melyek alapanyaga a cellulóztól a különböző műanyagokból előállított műszálakon át  gyanta és egyéb mesterséges anyag is lehet.

Textiltisztítás

A textiltisztítás feladata a lakossági, az ipari, az egészségügyi és az egyéb területekről származó szennyezett textíliák tisztítása. A textiltisztítás egy meghatározott műveletsort jelent, amely segítségével a használatban  elszennyeződött textíliák ismét tisztává, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tehetők.

A különböző helyeken közösségi használatban lévő textilek különböző mosási módozatokat igényelnek. Más textileket használ egy szociális otthon, egy egészségügyi intézmény, egy szálloda vagy egy étterem, melyeket máshogy kell higiéniailag kezelni, másféle szennyeződéseket másfajta tisztítószereket kell minden esetben használni.

Jellemző tisztítandó textilek az egyes intézményekben:

Szociális otthon

 - fehér és színes ruhák

 - síktextília

 - függönyök

Szálloda

 - síktextília

 - függönyök

 - törölközők

 - fürdőköppenyek

 - vendégek ruhái

 - személyzet munkaruhája

Étterem

 - konyhai textíliák

 - textil szalvéta

 - asztalterítő

 - személyzet munkaruhája

A különböző anyagú és különböző szennyeződésű textilek mosásánál nagyon figyelni kell arra, hogy milyen anyagot milyen szennyeződéstől kell megszabadítani. Magyarországon  a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény előírja, hogy az áru használatára vonatkozó utasításokat az árun el kell helyezni.

Esetünkben ez azt jelenti, hogy minden, a forgalomba kerülő textilen a gyártó köteles feltüntetni legalább a szabványosított piktogrammokat, mely segít eligazodni abban, hogyan tisztítható az adott textil.

Nagyon lényeges a részletes kezelési útmutatás, mert

a fogyasztó vásárlás előtti maradéktalan tájékoztatása is csak úgy valósulhat meg, ha az előírt kezelési körülmények ismertek a textiltermék kiválasztása előtti döntéskor (például, ha a háztartásilag moshatókat részesíti előnyben a vásárló a tisztítással kapcsolatos választási lehetőségek esetén),

csak így lehet rendeltetésszerűen használni és gondozni (mosni, tisztíttatni) a terméket, amely a szavatossági jogosultság alapja,

tisztességtelen kereskedelmi tevékenységet folytat (így szankcionálható) az a gyártó/forgalmazó, amely elhallgatja a fontos (jelentős) tájékoztatást, például a használatra-kezelésre vonatkozó fontos tudnivalókat.

Textíliák kezelési jelképei 

A termékre valamiképpen ráerősített, ma már szabványosított ábrasorozat. Ezek az ábrák  útmutatást adnak a felhasználónak arra, miképp kell eljárnia a termék mosásánál, vegytisztításánál és az ezekhez kapcsolódó műveleteknél (szárítás, vasalás).

A textiltermékek mosása, vegytisztítása közben káros fizikai és kémiai hatások érhetik az anyagot, vagy legalábbis befolyásolhatják későbbi használhatóságát. A felhasználókat ezért egyértelműen fel kell világosítani arról, hogyan járjanak el, illetve mit kerüljenek el, hogy a termék minél tovább használható maradjon. 

Teknő, kád – a kézi vagy gép mosásra vonatkozó utasításokat tartalmazza, magában foglalva az ezzel kapcsolatos további nedves kezelések (áztatás, előmosás, öblítés), valamint a víztelenítés (centrifugálás) körülményeit is. A megengedett legnagyobb hőmérsékletet a jelképben feltüntetett számérték jelzi A teknő jelkép alatt elhelyezett 1 vonal kíméletes, a 2 vonal fokozottan kíméletes mosóprogram alkalmazására hívja fel a figyelmet. Ha a jelkép teknőbe merített kezet ábrázol, akkor ez azt jelenti, hogy a termék csakis langyos vízben, kézzel mosható.

Egyenlő oldalú háromszög – a mosás alatt, illetve után végrehajtandó fehérítés jelképe. Ha csak a klóros fehérítést kell tiltani, ezt a háromszögben elhelyezett, a háromszög belsejében a háromszög bal oldalával párhuzamos két vonal jelzi.

Ha semmilyen fehérítés nem alkalmazható, ezt a korábbi (2005-ben kiadott) szabvány szerint a háromszög teljes kitöltésével és X alakú áthúzásával jelezték, az újabb (2012-ben kiadott) szabvány szerint csak a körvonallal jelzett (belül üres) háromszög X alakú áthúzása jelzi.

Négyzet – ez a szárítás jele. A textíliák esetében többféle szárítási mód ( dobos szárítás, levegőn szárítás, fektetve szárítás, kíméletes szárítás) és szárítási hőfok ismeretes és használatos, ennek megfelelően kell ezt a jelet kiegészíteni.

Vasaló – a háztartási vasalás körülményeire vonatkozik. A vasaló rajzában elhelyezett pontok a megengedett maximális hőmérsékletre utalnak: 1 pont 110 °C, 2 pont 150 °C, 3 pont 200 °C hőmérsékletű vasaló használatát engedélyezi. Ha a vasalásnál gőzölős vasaló használata ajánlott, akkor ezt szöveges kiegészítéssel kell jelezni a vasalás jelképe alatt.

Kör – a vegytisztításra vonatkozó útmutatások jelképe, de a szerves oldószerrel való kezelés mellett a kapcsolódó víztelenítésre és szárításra is vonatkozik. Az alkalmazható oldószerre a körben elhelyezett betű utal.

Használatos olyan jelkép is – bár a magyar szabvány ezt nem tartalmazza –, ami egy X alakban áthúzott, összecsavart kendőt ábrázol: ez a facsarás tiltását jelenti.

A szabvány előírja a jelképek sorrendjét is, ami lényegében a gyakorlatnak megfelelő technológiai sorrendnek felel meg. Balról jobbra haladva a következő jelképek helyezendők el:

a mosás jelképe

a fehérítés jelképe

a szárítás jelképe

a vasalás jelképe

a vegytisztítás jelképe

Kiegészítő jelképek

Egyes jelképek alatt kiegészítő jelképek is elhelyezhetők. Például a dobos szárítógépben végrehajtott szárítás tiltását jelentő jelkép alatt elhelyezhetők az árnyékban, fektetett állapotban történő szárítás engedélyezését jelentő jelképek, vagy esetleg a kötélen való szárítás engedélyezését mutató jelkép stb.

Szöveges kiegészítések

 - „Elkülönítve mosandó!” – olyan termékeknél, amelyek mosással 

   szembeni színtartósága nem tökéletes.

 - „Kályhától vagy egyéb hőforrástól távol szárítandó!” – hőre különösen

    érzékeny, szintetikus szálasanyagból készült termékeknél.

 - „Optikai fehérítőt, illetve ilyen tartalmú adalékot tartalmazó mosószert ne használjunk!”

   – kényes színű ruhadarabokra vonatkozó figyelmeztetés, mert az optikai fehérítő kedvezőtlen

   színtónus-változást okozhat.

 - „Gőzölve vasalandó” – ha gőzölős vasaló használata javasolt.

Az ilyen és hasonló szöveges kiegészítést a gyártónak minden esetben az adott termék egyedi sajátosságainak megfelelően kell elkészítenie és azt a kezelési jelképsor mellett feltüntetnie, mégpedig annak az országnak a nyelvén, ahol a termék forgalomba kerül.

Textil tisztítása

Mielőtt nekikezdenénk a tisztításnak válogassuk szét a textilt  színek  szennyeződések és moshatósági jelek szerint .

A textiltisztítás alapjai

A használatban a textíliák különböző hatásoknak vannak kitéve, aminek következtében rövidebb-hosszabb idő alatt oly mértékben szennyeződnek, hogy rendeltetésre (viselésre) alkalmatlanná válnak.

A textiltisztítás két alapvető ága a mosás és a vegytisztítás.A mosást vizes közegben, a vegytisztítást szerves oldószerben végzik.

A textília fajtája, alapanyaga, esetenként a szennyezettség mértéke vagy típusa határozza meg, hogy mosást vagy oldószeres tisztítást célszerű alkalmazni

A szennyeződés

A textíliákon lévő szennyeződés sohasem homogén, a különböző anyagok változó összetételben jelennek meg és mosáskor ezeket együtt kell eltávolítani.

A szennyeződés összetétele, a szennyezettség mértéke függ a textília rendeltetésétől (ágynemű, lakástextil), a felhasználói szokásoktól (igényesség) és a környezettől (ipari területek, nagyvárosok, tiszta levegőjű hegyvidék).

A szennyeződések több szempont szerint csoportosíthatók.

 - Kémiai karakterük alapján lehetnek szerves anyagok vagy szervetlenek

 - Halmazállapotuk szerint szilárd, képlékeny (gyantaszerű) vagy folyékony anyagok.

 - Oldhatóságuk alapján beszélhetünk vízben oldódó, szerves oldószerben oldható,

   emulgeálható vagy fermentálható és oldhatatlan (por) szennyezőről.

A szennyeződés kötődése a textíliához

A szennyeződés kötődését és ezzel együtt az eltávolíthatóságát jelentősen befolyásolja a szennyhordozó textília nyersanyaga. A cellulózszálon erőteljesebben kötődnek a vizes közegű szennyeződések, a csekély nedvszívó képességű szintetikus szálak a vízben oldódó szennyeződéseket kevésbé kötik meg, a zsír-olaj jellegűeket azonban mintegy „beolvasztják” magukba.

A tapadást befolyásolja a szenny és a textília elektrosztatikus töltése. Az elektromosan jól töltődő szintetikus szálak az eltérő töltésű szennyrészecskéket vonzzák.

A textília szálszerkezetének szintén hatása van a szennykötődés mértékére. A sima felületű szálakon kevésbé tud megtapadni az azonos méretű szennyeződés, mint a durvább felületen.

A textíliák nemes kikészítése, miután esetenként jelentős mértékben meg változtatja a szál eredeti tulajdonságait, a szennykötődésre is hatással bír.

Egyes kikészítések pedig kifejezetten abból a célból készülnek, hogy a textília tisztántartását, kezelését megkönnyítsék (pl. Soil Realise szennyeleresztő vagy Scotchgard szennytaszító kikészítés).

A szennyeződések fizikai vagy kémiai erőkkel kötődnek a textíliákhoz, ezért a szennyeződések egy része mechanikai úton, porolással, keféléssel, dörzsöléssel, más részük fizikai-kémiai úton vagy kémiai átalakítás után távolítható el.

A mosási folyamatban érvényesülő hatások

A textíliák nedvesedőképessége a mosás szempontjából alapvető. A textíliáknak azt a tulajdonságát, hogy a kapillárisaiba vizet képes felszívni, nedvesedésnek hívjuk.

Nedvesedéskor a textília – levegő határfelület helyett textília – víz határfelület keletkezik. A textília és a víz felületén ható erők ennek a kölcsönhatásnak a mértékét befolyásolják. Ilyen a felületi feszültség, amely a folyadékmolekulák közötti vonzást erősíti és a szövetfelülettel való kölcsönhatást akadályozza. Itt van szerepük a mosószereknek, mint felületaktív anyagoknak.

A felületaktív anyagok molekulái úgy oszlanak el az oldószerben, hogy koncentrációjuk a határfelületen nagyobb, mint az oldat belsejében, és az oldószer felületi feszültséget csökkentik, így a mosóoldat és a textília intenzív érintkezése indítja el a mosási folyamatot.

A textílián lévő szennyet a mosószeroldat (mosófürdő) fellazítja, majd a szilárd részeket diszpergálja, a zsír-olajokat emulgeálja (ebben a folyamatban a mechanikai hatásnak is fontos szerepe van). Ennek következtében alakul ki a mosófürdő kolloid rendszere.

A mosószerkomponensként jelen lévő lebegtető anyagok, az ún. védőkolloidok akadályozzák meg a már levált (emulgeált-diszpergált) szennyeződések újbóli tömörödését és a visszarakódását textíliára.

A mosási folyamatban a már említett fizikai-kémiai hatásokon kívül szükség van mechanikai hatásra. Kézi mosással, nyomkodással, dörzsöléssel, súrolókefével stb. jön létre az a mechanikai hatás, amely a fellazított, feloldott szennyeződést a textíliából eltávolítja. Gépi mosásnál ezt a mechanikai hatást a gép forgó mozgása biztosítja.

Néhány gyakoribb anyagfajta tisztítási tulajdonságai:

Vízben való viselkedés:

- A természetes szálasanyagok duzzadnak, gyűrődnek, zsugorodnak, (továbbá gyapjú mechanikai behatásra nemezelődik; hernyóselyem kelmeszerkezete megváltozhat, fénytelen lehet),

- A természetes-alapú mesterséges szálak (viszkóz, modál, acetát) duzzadnak, gyűrődnek, zsugorodnak, formájukat nem tartják, kelmeszerkezet megváltozhat, (továbbá acetát fénytelen lehet)

- A szintetikus szálasanyagok alig-, vagy nem duzzadnak, méretük nem változik, formájukat megtartják, kelmeszerkezetük változatlan marad.