Hírek

Kik a flexatáriánusok? - Madártávlat

A Madártávlat rovatban januárban azt ígértem, hogy a 2030-ig ránk váró három nagy dilemmával igyekszem majd többet foglalkozni idén. Csak emlékeztetésül, az a három nagy feladat, ami ebben az évtizedben megoldandó: generációs együttélés, klímaváltozás hatásai és az erősödő társadalmi különbségek hatásai a mindennapjainkra.

A címben szereplő kérdés az első és a második ponthoz egyszerre tartozik.

A generációs együttélés következménye többek között az, hogy egyszerre és egy időben jelenik meg hat vagy hét generációk igényrendszere, s ezekre egyszerre kell reagálnia a szolgáltatóiparnak is. Ma Magyarországon például hat generáció él együtt (veteránok, baby boomerek, X-ek, Y-ok,Z-k, és az Alfák), akik életkorukat tekintve kb. 90 és 0 év közöttiek. Az egymást követő  generációk sokkal nagyobb hatással vannak egymásra, mint az egymástól távoliak. Gondoljunk csak bele, milyen „felzárkóztató” hatású egy kamasz gyerek a családban pl. a mobilhasználatban vagy a közösségi média megismerésében, és hogyan vehető rá egy idős nagymama a skype-olásra, ha az unokája külföldön dolgozik.

De nem csak konkrét szolgáltatásokat tanulunk meg egymástól, hanem szemléletet is. A klímavédelem vagy saját ökológiai lábnyomunk akarattal történő csökkentése az Z-k és az Alfák gondolatvilága. És itt jön a válasz a címben feltett kérdésre, ugyanis a kissé okkultnak tűnő elnevezésű flexatáriánusok nem mások, mint a fenntarthatósági okból, a CO2 kibocsátás minimalizálása ellen küzdő 18-40 év közöttiek, akik egyre több zöldséget és gyümölcsöt, valamint halat fogyasztanak, de egyre kevesebb húst és gabonafélét esznek. Teszik ezt leginkább lelkiismereti okokból, nem saját ízviláguk vagy örökölt étkezési kultúrájuk miatt, „csupán” ésszel és logikusan átgondolva azt, hogy az állattenyésztés, mint mezőgazdasági foglalatosság adja a világ CO2 kibocsátásának közel 50 %-át.

Ez a jellemzően fizetőképes és a turizmusban utazóként megjelenő generáció tudatosan csökkenti a húsfogyasztását, általuk a halak – főleg ha fenntartható helyről származnak – fogyasztása várhatóan heti 3-4 alkalomra nő, míg ugyanez nem lesz igaz a tenger gyümölcseire.

Erre a trendekre a jövőben a vendéglátóhelyeknek is fel kell készülniük, amellett, hogy a szűkülő étlap, a helyi lakosok arányának növekedése a szállodák éttermeiben valamint a fast food-ok térnyerése is egyszerre lesz tapasztalható a gasztronómia piacán, s erősödni fog a cukormentes cukrászda és az ételintoleranciában szenvedők kiszolgálásának igénye is.