Az egészségügy azoknak a tevékenységeknek az összessége és egymással összefüggő rendszere, amelyeknek a célja az emberek egészségének megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása, illetve krónikus betegségek esetében azok kezelése. Az egészségügyi tevékenység főszabály szerint közfeladat, amelyet állami, önkormányzati intézmények látnak el közpénzből, illetve az erre a célra törvény által előírt járulékokból. Az állami egészségügy mellett bizonyos szakágakban, illetve a diagnosztikában jelentős szerepet tölt be Magyarországon a piaci alapon működő magánegészségügy.
Az egészségügyi ellátást alapvetően a háziorvosok, a rendelőintézetek, a kórházak, illetve egyéb szakintézmények végzik.
Az egészségügyi ellátásra jogosultak számára a lakóhelyükön vagy annak közelében az alapellátás keretében szervezett egészségügyi szolgáltatás, a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás működik. A háziorvos az önkormányzattal kötött megállapodás alapján látja el a feladatait, de a háziorvosi tevékenység szakmai-, tartalmi előírásait, személyi-, tárgyi feltételeket jogszabályok határozzák meg.
Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás.
A speciális járóbeteg-szakellátás olyan betegségek ellátására szervezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel. A járóbeteg-szakellátást nyújtó intézmények tevékenységüket önállóan, vagy más intézményekkel együtt, működési engedély alapján végzik.
A fekvőbeteg-szakellátás a betegek fekvőbeteg gyógyintézeti keretek között végzett ellátása, amelyet alapesetben a betegek kezelőorvosának beutalása alapján jogosultak igénybe venni. A fekvőbeteg-szakellátás célja és jellege szerint lehet aktív, krónikus, rehabilitációs, illetve ápolási célú, amely igénybevételére klinikán, kórházban, szakápolási intézményben, valamint országos intézetben van lehetőség.
Magyarországon 2016-ban csaknem 38 ezer orvos (ezen belül 6200 háziorvos) dolgozott, szemben az 1960-as 14 ezerrel. A kórházi ágyak száma ugyanakkor az 1960-as 72 ezerről 2016-ra 68 ezerre csökkent. Utóbbi adat kapcsán megjegyzendő, hogy 1989-ben volt a legtöbb 105 ezer aktív kórházi ágy, ez az szám azóta folyamatosan csökkent.
Az együttes egészségügyi kiadások a 2003-as 1553 milliárdról 2015-re 2460 milliárd forintra nőttek, ugyanakkor a GDP arányában 8,1 százalékról 7,2-re csökkentek, ezen belül pedig az állami kiadások 5,7-ről 4,8 százalékra. A fekvőbeteg-ellátásra fordított összeg 439 milliárdról 708 milliárd forintra nőtt, a járóbeteg-ellátás költsége pedig 369 milliárdról 604 milliárdra emelkedett.
Ma már természetes elvárás, hogy az egészségügyi intézményekben a legmagasabb szintű higiéniára van (lenne) szükség a kórokozók távoltartása és elpusztítása érdekében, hiszen a beteggel eleve több kórokozó kerül az ilyen létesítményekbe, illetve az ott lévő betegeket is könnyebben megtámadják a már ott lévő, illetve mások által bevitt kórokozók.
A kórokozók létének és az egészségügyi higiénia fontosságának ismerete nem tekint vissza nagy múltra az emberiség évezredes gyógyító tevékenységében. Semmelweis Ignác magyar orvos volt az első a világon, aki a XIX. század közepén a jó megfigyelőképessége és tapasztalatai alapján rájött, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot, és kimutatta, hogy az osztályán bevezetett klórvizes kézmosás csökkentette a gyermekágyi láz okozta halálozási arányt. Ezzel lényegében feltalálta az aszepszist (fertőtlenítést, sterilizálást). Bár a kórokozó baktériumokat még nem ismerte, a klóros vízzel megölte a kézre tapadt baktériumokat, amelyeket addig éppen az orvosok és ápolók terjesztettek. Semmelweis rendszeresen takaríttatta és szellőztette a kórtermeket, és az ágyneműt is sűrűn cseréltette. Felismerései csak később, a kórokozók felfedezésével nyertek bizonyítást, életében elutasítás volt az osztályrésze az orvostársai részéről, az utókor azonban őt tekinti a kórházi higiénia megteremtőjének.
Ennek alapelve máig változatlan: az egészségügyi létesítményekben folyamatos takarításra, fertőtlenítésre van szükség annak érdekében, hogy a kórokozók terjedését megakadályozzák.
Az egészségügy működési feltételeit meghatározó jogszabályok számos higiéniai előírást, feltételt tartalmaznak, meghatározzák például az egészségügyi intézményben vagy annak részlegében szükséges higiéniai helyiségeket, eljárásokat, eszközöket és anyagokat.
1/2014 EMMI rendelet a fertőző betegségek jelentési rendjéről
60/2003 (X.20) ESzCsM rendelet az intézmények szakmai minimum feltételeiről
Az Assist-Trend az egészségügyi intézményekben felmerülő takarítási és tisztítási folyamatokhoz a leghatékonyabb tisztítószert és eszközöket kínálja. A személyes higiéniához, a rendelők, várók, kórtermek, valamint az ezekhez tartozó mosdók, WC-k és egyéb helyiségek, illetve azok bútorzatának, berendezéseinek takarításához, tisztításához szükséges anyagok és eszközök az Assist-Trend Tudásbázisában megtalálhatók a kategóriarendszer vagy a kereső használatával.
Az Assist-Trend szakértői munkatársai segítenek a felületeknek, berendezéseknek megfelelő higiéniai eszközök és anyagok kiválasztásában. Tanácsadó kollégánk időpontegyeztetés után személyesen felkeresi Önöket, hogy az igényeknek, feladatoknak leginkább megfelelő takarítási megoldásokat alakítsák ki a leghatékonyabb eszközök és vegyszerek felhasználásával, és segít a személyzet betanításában is.
