Az ételkészítés és fogyasztás során használt eszközöket a munkafolyamat és fogyasztás végén el kell mosogatni, azaz a felületükre tapadt szerves és szervetlen szennyeződéseket kézi úton el kell távolítani, legyen szó akár háztartásról vagy üzemi konyháról.
Háztartási kézi mosogatás minden olyan mosogatási tevékenység, amely nem a közétkeztetés vagy a vendéglátás üzemegységeiben történik, hanem magánháztartásban vagy lakásotthonban.
Üzemi konyhai kézi mosogatás minden olyan mosogatási tevékenység, amely a közétkeztetés vagy a vendéglátás üzemegységeiben történik. Ide tartozik a lakásétterem is.
Háztartási és üzemi konyhai kézi mosogatása |
||
---|---|---|
Szempontok |
Háztartási |
Üzemkonyhai |
fertőtlenítés |
fertőtlenítés nem szükséges |
fertőtlenítés szükséges |
gyakoriság |
alkalomszerű mosogatás |
folyamatos mosogatás |
vegyszer |
kézvédő adalék |
erős zsíroldó összetétel |
vegyszer |
por alakú mosogatószerkevésbé elterjedt |
por alakú mosogatószer használható |
adagolás |
kézi adagolás |
adagoló berendezés |
szennyeződés |
általános zsíros szennyeződések |
akár erősen ráégett szennyeződés |
személyvédelem |
védőfelszerelés kevésbé fontos |
munkavédelem fontos! |
jogszabály |
nincs jogszabályi háttér |
jogszabályi keretek között |
helyiség |
ételkészítés és mosogatásugyanabban a térben történik |
ételkészítés/tálalás és az edényekmosogatása térben elkülönítetten történik |
elkülönítés |
tányérok és főzőedényekmosogatási sorrendjenem kötött |
fogyasztó edények és az üzemi edényekmosogatása térben vagy időbenelkülönítetten történik |
A fogyasztók étkezéshez használt edényeinek, eszközeinek és az üzemi edények mosogatását térben vagy időben el kell különíteni egymástól, a keresztszennyeződések kizárása miatt.
Fertőtlenítő mosogatással kell mosogatni: a fogyasztói edényeket, eszközöket, az előkészítőkben használt edényeket, eszközöket, a fogyasztói edényektől időben elkülönítve mosogatott üzemi edényeket.
A mosogatáshoz elegendő mennyiségű és hőfokú meleg vizet és előírt számú mosogatómedencét kell biztosítani.
A mosogatáshoz kefét vagy fém, illetve műanyag-dörzsit kell használni, szivacsot, rongyot használni tilos. A mosogatáshoz használt eszközöket is rendszeresen, legalább naponta fertőtleníteni kell.
A mosogató helyiségben az ételmaradékok részére fedéllel ellátott tartályt kell biztosítani, amelyet a mosogatás befejezése után azonnal ki kell üríteni, illetve el kell mosni és fertőtleníteni.
A műszak közben - ha szükséges - és a műszak befejezése után a mosogató medencéket, valamint a helyiséget ki kell tisztítani, illetve a fertőtlenítést is el kell végezni.
A megtisztított edényeket, munkaeszközöket, felszerelési tárgyakat az újbóli használatbavételig védeni kell a szennyeződéstől, lehetőleg zárt tárolásukról gondoskodni kell.
A szállítóedények mosogatását külön erre a célra szolgáló helyiségben kell elvégezni. Amennyiben erre nincs lehetőség elmosogathatók a fehéredény mosogatóban is az egyéb edényzet mosogatásától szigorúan időben elkülönítetten.
Olyan étkeztetési létesítménynél vagy kitelepülésnél, ahol a fogyasztók által használt edényekre az előírt mosogatás feltételek nincsenek meg, csak egyszer használható, engedélyezett műanyagból, illetve papírból készült, tiszta csomagolásban szabad ételt és italt kiszolgálni
A mosogatás során készített munkaoldathoz valamint az öblítéshez kizárólag ivóvíz minőségű vizet szabad felhasználni.
Védőfelszerelés: A mosogató személy egészségvédelme szempontjából elengedhetetlenül szükséges a mosogató gumikesztyű használata, amely csökkenti a fizikai,( vágás, sérülés) kémiai (mosogató- és fertőtlenítőszer hatásai) és biológiai (mikroorganizmusok, kórokozók) behatásokat. Gumikesztyű minősítése szempontjából különbség van a háztartási és az üzemkonyhai kézi mosogatás között, hiszen az üzemkonyhai területen munkavédelmileg minősített gumikesztyű szükséges, míg a háztartási területen elegendő az egyszerű gumikesztyű is. Üzemkonyhai területen a gumikesztyű használata kötelező és nem választható, míg a háztartási területen ajánlott és a mosogató személy dönti el a használatát.
A kézi mosogatás célja, hogy a különféle ételmaradékokkal szennyezett edényről a tapadó és nem tapadó szerves szennyeződéseket zsíroldószer segítségével eltávolítsuk és az edényeket újra használhatóvá tegyük.
Élelmiszer- alkotórész |
Az ételmaradék forrása |
Protein(fehérje) |
hús, tojás, tej |
Keményítő |
burgonya,hüvelyesek,mártások,gabona (liszt) |
Zsír |
állati eredetű zsírok,növényi olajok,margarin, vaj, tejszín |
Színanyagok |
cékla,répa,gyümölcslevek,rúzs, spenót |
Teát/kávét tartalmazó anyagok |
beszáradt teás- éskávéscsészék |
Cellulóz |
zöldségek rostanyaga,müzli |
Szervetlen sók |
minden élelmiszer |
Edények csoportosítása
A hatékony tisztítás érdekében a mosogatni kívánt edényeket az alábbi szempontok szerint külön kell válogatni:
Funkció alapján az edényeket fogyasztói és üzemi edényekre lehet tagolni. Ez a tagolás az üzemkonyhai körülmények között törvényileg előírt és meghatározott, míg a háztartásban nem hangsúlyos. A funkció szerinti elkülönítés célja higiéniai szempontból a keresztfertőzés megakadályozása. Ugyanakkor jelentős szerepe van a hatékony mosogatás elérésében, hiszen eltérő mennyiségű, összetételű és letapadtságú szennyeződés található a fogyasztói és az üzemi edényeken.
Fogyasztói edényeknek nevezzük a fogyasztók étkezéshez használt edényeit (tányér, pohár, stb.) és eszközeit (evőeszközök, tálaló eszközök, stb.), a kiszállításhoz, kitelepüléshez használt visszatérő edényeket, eszközöket.
Üzemi edényeknek nevezzük az ételkészítéshez használt üzemi edényeket ésaz étel tálaláshoz használt eszközöket.
Különbséget kell tenni a vendégtérben használt tálaló eszközök (büfé pulton található csipeszek, villák, merőkanalak, stb.) és a főzőkonyhán az ételek kitálalásához használatos tálaló eszközök között. Sok esetben ezek ugyanolyan eszközök, de térben szigorúan külön kell kezelni őket.
A fogyasztói edényeket a fogyasztói edény mosogató térben (fehér mosogató), míg az üzemi edényeket az üzemi edény mosogató térben (fekete mosogató) kell egymástól elkülönítetten mosogatni. Az olyan vendéglátó üzemegységekben, ahol a fogyasztói edény és az üzemi edény mosogató térben nem tud elkülönülni egymástól, ott időbeli elkülönítést kell biztosítani, pl. lakásétterem esetében.
Alapanyag alapján egymástól elkülönítetten kell mosogatni:
Az üzemkonyhai mosogatás során az alapanyag szerinti csoportosítás részben egybeesik a funkció szerinti csoportosítással, miszerint az üvegáru a bárpultban, söntésben, a porcelán áru és evőeszközök a fogyasztói edény mosogatóban, míg a fém főző edények az üzemi edény mosogatóban kerülnek elmosogatásra.
A háztartási mosogatás során ez túlnyomó részt csak időbeli sorrendiséget jelent, azaz először üvegárut kell elmosogatni, amíg a mosogató közeg szennyeződéssel kevésbé terhelt. Ezt követően a porcelánok, evőeszközök majd a főző edények következnek.
Forma és méret alapján (pl. poharakat formájuk alapján - csőpohár <-> öblös pohár) történő szétválasztás alapvetően a kézi mosogatás gyorsaságát, hatékonyságát növeli. Könnyebb a hasonló formával, mérettel rendelkező edényeket egy lépésben elmosogatni.
Szennyeződés mértéke és annak letapadtsága alapján (kell-e áztatás) Főszabály az, hogy a mosogatás sorrendiségét a szennyezettség mértéke határozza meg, a kevésbé szennyezettől az erősen szennyezett felé kell haladni. Ennek az az oka, hogy a munkaoldat zsíroldó képessége így tovább marad aktív és ugyanazzal a munkaoldattal jelentősen több edényt lehet elmosogatni, ami hozzájárul a mosogatás gazdaságosságához is.
Az üzemi konyhák kézi mosogatása kettő vagy három medencés mosogatóban történik. Régebben a három medencés mosogató volt a jellemző, napjainkban már inkább a két medencés használata a gyakoribb.
Mosogatási fázisok |
||
Fázisok |
Három medencés kézi mosogató |
Két medencés kézi mosogató |
Zsíroldás |
1. medence |
1. medence |
Fertőtlenítés |
2. medence |
1. medence |
Öblítés |
3. medence |
2. medence |
A medencék feletti falrészen el kell helyezni a medencében végzendő munkafolyamat fali matricáját!
A mosogatás megkezdése előtt a nem tapadó szerves és szervetlen hulladékot el kell távolítani az tányérról, csészéből stb. Ezen tevékenység során figyelemmel kell lenni a szelektív hulladékgyűjtésre is. A szervetlen hulladék eltávolítása annál inkább indokolt, mivel nem oldódik a mosogató munkaoldatban. A felületen hagyott nem tapadó szerves szennyeződés viszont jelentősen csökkenti a munkaoldat hatékonyságát és kapacitását.
A mechanikai tisztítás során a gyengén/lazán tapadó szennyeződés távolítjuk el a mosogatandó felületről. A mechanikai tisztítás hatékonyságát növelni lehet a megfelelő eszköz (fém/műanyag spakli) használatával.
Kézi mosogatásnál az áztatás lépése csak időben különül el a zsíroldás lépésétől, hiszen mindkét lépés ugyanabban a munkaoldatban történik. Áztatás nem kötelező lépése a kézi mosogatásnak, hiszen ha nincs rá idő, akkor azonnal megkezdődik a zsíroldás fázisa. Az áztatás lépésének célja, hogy a letapadt szennyeződést kémiailag fel tudjuk lazítani, amit ezáltal a rákövetkező zsíroldás fázisban kevesebb mechanikai behatással sikeresen el lehet távolítani. Áztatást igénylő letapadt szennyeződés lehet pl. rúzs-, tea- és kávé foltok, ráégett zsíros szennyeződés. Az áztatás során tehát mechanikai behatás nélkül a mosogatószer kémiai zsíroldási képességét használjuk ki, amit fokozni lehet a munkaoldat hőmérsékletének emelésével. Ez a lépés csökkenti a mosogatás mechanikai munkaigényét és javítja a mosogatás hatékonyságát, mivel biztosítja a mosogatószer megfelelő hatóidejét. Ezért rendkívül ajánlott a kézi mosogatás során az áztatás lépésének megtartása.
A zsíroldás fázis kimenete a szerves szennyeződéstől mentes edény, pohár. Hétköznapi értelemben a zsíroldás fázisát lehet leginkább a mosogatással azonosítani, mivel ebben a fázisban koszos felületből tiszta felületet állítunk elő.
A zsíroldás során a mechanikai behatás kapja a legnagyobb szerepet, amihez különféle eszközöket használhatunk (fém vagy műanyag dörzsi, kefe, fém vagy műanyag spakni). A mosogatószer kémiai hatóideje lerövidül az áztatáshoz képest. A zsíroldás hatékonysága növelhető a megfelelő hőmérséklet megválasztásával (kb. 35-40°C). A hőmérséklet csökkenésével arányosan megnő a kémiai és mechanikai hatás igénye-tehát a tiszta felület eléréséhez tovább kell dörzsölni/súrolni az edényeket vagy több vegyszert kell hozzáadni az oldathoz. A kézi mosogatásnál kb. 40°C tekinthető a kéz számára elviselhető maximális hőfoknak, ami egyénenként változhat.
Az üzemkonyhai területre gyártott kézi mosogatószerek habzása nem feltétlenül hasonlít a lakossági területen található kézi mosogatószerek habzásához, gyakran kevésbé habzanak, ugyanis nem a munkaoldat habzása biztosítja a zsíroldó képességét. Mindazonáltal a felhasználók gyakran kötik össze munkaoldat habzását annak zsíroldó képességével.
A zsíroldás fázisában munkaoldatot kell cserélni, amikor:
Amennyiben a fertőtlenítő hatású kézi mosogatás három fázisban történik, akkor az első lépésben (zsíroldás) az edény felületéről teljes mértékben el kell távolítani a zsíros szennyeződéseket, mivel ez megakadályozná a második lépésben (fertőtlenítés) azt, hogy a fertőtlenítőszer a zsírburokkal körülvett kórokozókhoz hozzáférjen.
A fertőtlenítésnek elsősorban az üzemkonyhai területen van elsődleges szerepe. Az üzemi edények mosogatása során a fertőtlenítéssel azt biztosítjuk, hogy két ételkészítési folyamat között elmosogatott edény ne adja tovább a kórokozókat és így a fertőzési lánc megszakadjon. A fogyasztói edények esetében pedig a vendégtérből az edényre kerülő kórokozókat távolítjuk el.
Fertőtlenítés: valamely fertőtlenítő hatású vegyi anyag vizes oldatával történő kezelésből áll. Itt különösen nagy figyelmet kell fordítani a fertőtlenítőszer megfelelő töménységű oldatának a használatára, illetve a szükséges behatási idő biztosítására. Az edényzetet és az eszközöket a fertőtlenítő oldatnak teljesen el kell fednie, és abban legalább az előírt behatási ideig kell áztatni.
A fertőtlenítés lépése kizárólag álló munkaoldatban történhet, mivel csak így lehet biztosítani a fertőtlenítéshez szükséges behatási időt.
Fertőtlenítő hatású mosogatásnál a munkaoldat cseréje szükséges, ha:
Az öblítés feladata a kémiailag és biológiailag semleges, azaz a munkaoldat mentes felület előállítása. Az öblítést addig kell végezni, ameddig az elmosogatott edény tiszta nem lesz.
Öblíteni kizárólag ivóvíz minőségű folyóvízben szabad!
Az elöblített edény a tárolóhelyre teljes leszáradás után kerülhet. Üzemkonyhai területen tilos az edényeket törölgetni!
Amennyiben a porcelán tányérok nem száradnak le teljes mértékben, akkor a vízszintes tárolás során a felületen lévő vízfátyol elpárolgását követően vízkőlerakódás alakul ki, ami az edény későbbi száradását, tisztíthatóságát jelentősen ronthatja. Ezen probléma elkerülése végett időszakos savfürdő javasolt szerves sav használatával (drasztikus szervetlen savak, pl. sósav, kerülendőek).
Üvegárut szájjal lefele fordítva szárítjuk.
Az egyes edényeket szakosítottan külön-külön kell tárolni. Tárolás során ügyelni kell arra, hogy ne szennyeződjenek vissza.