Kezdetben a fabútort valóban fából készítették. Az alkatrészeket csapolással illesztették egymáshoz, illetve természetes anyagból készült enyvvel ragasztották össze. Számos gonddal kellett megküzdeniük, ezek között talán a legjelentősebb a
A furnér igen vékony (0,2 – 5 mm) falemez, mely úgy készül, hogy ipari késsel a kiválasztott fát hasítják, vagy egyre csökkenő sugarú hengerpalástfelszín mentén „meghámozzák”, így hatalmas, szép rajzú felületek nyerhetők. A gyengébb minőségű „vak” furnért csak alapozásra használják, a színfurnérral pedig „felöltöztetik” a bútort. Szép színfurnért pl. a nálunk honos dió-, kőris-, tölgy-, cseresznyefák mellett trópusi fafajok válogatott példányaiból nyerhetünk.
A fa eredeti jellegét talán a legjobban a
Bútorkészítéskor a bútor vázát sok esetben laminált bútorlapból készítik.
A natúr faforgácslap elsősorban fenyő és lágylombos faanyag forgácsából, fahulladékból kötőanyag és hő alkalmazásával előállított, síkpréselt lemez. Mérsékelten vízálló. Egyetlen előnye, hogy olcsó. A felhasznált faanyag jellege, a műgyantaalapú ragasztó fajtája szerint különböző minőségű lapokat lehet előállítani.
Mivel felszíne nem esztétikus, ezért papír és/vagy műanyag bevonattal laminálják, - ezt nevezzük
A laminált lapok egy része az éppen divatos színekben pompázik, a másik részében a fabútorok illetve furnérok szépséges rajzolatát próbálják utánozni. Mivel nagyon vékony rajta a papír-műgyantafelszín így ha egyszer megsérül, nagyon meglátszik rajta a sérülés. A kialakult hibákat pedig lehetetlen kijavítani.
Bútorok frontfelületének készítésére előszeretettel használnak MDF lapokat a kedvező tulajdonságai miatt.
Az MDF (Medium Density Fiberboard) azaz közepes tömörségű farostlemez alapanyaga erdei fenyő, nyár, tölgy, bükk ill. fafeldolgozói hulladék egyaránt lehet. Az MDF középrészében akár a 30%-ot is elérheti a zöldapríték. Az alapanyaghoz 8-12%-nyi műgyantát kevernek. A lapképzés döntő fázisa a hőpréselés. Az MDF felszíne sima, bár erre alkalmas sablonban akár hullámos felületek is gyárthatók belőle. Mint minden fából készült lemez, az MDF is vizet vesz fel a környezetéből, de a térfogata relatíve kis mértékben változik. Mégis ha párás helyiségekben használják föl, célszerű speciális (javított kötőanyag-tartalmú) MDF-lapot használni.
Az MDF-lap minden szempontból értékesebb, mint a faforgácslap, hiszen szilárdsági mutatói jóval kedvezőbbek, felülete kiváló, szerkezete homogén, élei marassál jól megmunkálhatóak. Az MDF lakkozható, festhető, fólia, furnér jól ragasztható rá. Szekrény-előlapok, fiókelemek, polcok, irodabútorok, asztallapok kialakítására alkalmas.
Bútorlap bútorok takarításánál figyelembe kell venni, hogy bár kevésbé mint a fa bútor ez az anyag is érzékeny a vízre. Sok víz hatására felhólyagosodik a felület, leválhat a laminált burkolat felszíne, a felületén foltok keletkezhetnek, ezért tisztításukra elsősorban a száraz takarítást ajánljuk.